Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom álláspontja szerint Magyarországnak szüksége van megújuló energiára, szüksége van energiaszuverenitásra, és szüksége van technológiai megújulásra. De nincs szüksége arra, hogy a zöld átállás címén ugyanaz a régi történet ismétlődjön meg: közpénzből előkészített piac, államilag kedvezményezett beruházók, multinacionális és oligarchikus érdekcsoportok, majd a végén a magyar emberekre hárított költségek.

A szélenergia önmagában nem ellenség. A kérdés az, hogy milyen szélenergia, kinek a tulajdonában, milyen szabályokkal, milyen tájvédelmi és környezeti korlátok között, és kinek a hasznára.

Az ISZOMM nem fogadja el, hogy Magyarország megújulóenergia-politikája ismét a nagyvállalati érdekek kiszolgálásáról szóljon. Nem fogadjuk el, hogy az európai forrásokból, állami engedélyezésből és kedvezményes szabályozásból elsősorban azok profitáljanak, akiknek eleve van tőkéjük, kapcsolatrendszerük és hozzáférésük a döntéshozatal hátteréhez. A magyar energiakérdés nem lehet a nemzetközi nagytőke és a hazai politikai-gazdasági körök újabb közös üzlete.

Különösen érzékeny terület a szélenergia. Magyarországon a szélenergia fejlesztését éveken át politikai és gazdasági érdekek bénították. Most, amikor az uniós nyomás hatására ez a terület ismét megnyílhat, nem szabad egyik végletből a másikba esni. Nem lehet a korábbi tiltást egy újabb, gondolkodás nélküli beruházási hullámmal felváltani.

A klasszikus, hatalmas lapátos szélerőművek magyarországi telepítése számos jogos kérdést vet fel. Ezek a több tíz vagy akár száz méteres ipari létesítmények jelentősen átalakítják a tájképet, komoly alapozást és anyagfelhasználást igényelnek, jelentős acél-, beton- és kompozitanyag-tartalommal bírnak, és életciklusuk végén külön kezelendő hulladékproblémát hagynak maguk után. A lapátok újrahasznosítása ugyan technológiailag fejlődik, de ma még nem tekinthető olyan megoldott, általánosan rendezett kérdésnek, amely mellett felelőtlenül el lehetne menni.

A környezeti hatások sem söpörhetők le az asztalról. A rosszul megválasztott helyszínek veszélyeztethetik a madár- és denevérállományt, zavarhatják az élőhelyeket, megváltoztathatják a táj használatát, és konfliktusba kerülhetnek a mezőgazdasági, természetvédelmi vagy lakossági érdekekkel. Aki ezeket a kérdéseket „zöldellenes hisztinek” nevezi, az nem környezetpolitikát folytat, hanem beruházói érdekképviseletet.

Ugyanakkor az ISZOMM világosan kimondja: nem a szélenergia ellen vagyunk. A rossz, központosított, nagyipari, tájidegen és nagytőkés modell ellen vagyunk.

Magyarországnak nem arra van szüksége, hogy néhány kiválasztott cég gigantikus lapátos szélerőműparkokat telepítsen a magyar tájba, majd a profitot kivigye vagy magánkézben koncentrálja. Magyarországnak olyan energiapolitikára van szüksége, amely a hazai fejlesztést, a helyi közösségeket, az önkormányzatokat, a kis- és közepes vállalkozásokat, valamint a magyar mérnöki tudást helyezi előtérbe.

Ezért az ISZOMM szerint a szélenergia-fejlesztésben előnyt kell adni azoknak a technológiáknak, amelyek kisebb tájterheléssel, alacsonyabb anyagigénnyel, kedvezőbb környezeti hatásokkal és szélesebb társadalmi hozzáféréssel működtethetők. Ide tartozhatnak a függőleges tengelyű, állólapátos vagy más innovatív szélerőmű-megoldások is, különösen akkor, ha azok magyar fejlesztésre, hazai gyártásra, helyi energiatermelésre és közösségi tulajdonra építhetők.

Nem állítjuk, hogy minden új technológia automatikusan jobb. Azt viszont határozottan állítjuk, hogy a magyar államnak nem a kész multinacionális csomagokat kellene kritikátlanul átvennie, hanem nyílt, összehasonlítható, független vizsgálatokkal kellene értékelnie a különböző megoldásokat. Meg kell nézni, melyik technológia mennyi energiát termel magyar szélviszonyok között, milyen anyagigénnyel jár, milyen hatással van az élővilágra, mennyire javítható, mennyire gyártható hazai kapacitással, és a haszonból mennyi marad Magyarországon.

Az ISZOMM ezért követeli:

• A szélenergia-fejlesztések előtt legyen nyilvános, szakmailag ellenőrizhető országos szélpotenciál- és tájvédelmi térkép.
• Minden beruházásnál legyen kötelező madár-, denevér-, élőhely- és zajterhelési vizsgálat.
• Ne lehessen szélerőmű-fejlesztést pusztán tőkeerő és politikai kapcsolat alapján megszerezni.
• A támogatásoknál élvezzenek elsőbbséget a hazai fejlesztésű, hazai gyártású, kisebb környezeti terhelésű technológiák.
• Kapjanak kiemelt szerepet az önkormányzati, szövetkezeti és közösségi energiamodellek.
• A lakosság ne csak elszenvedője, hanem haszonélvezője is legyen az energetikai beruházásoknak.
• A lapátos, óriástornyos szélerőművek ne váljanak automatikus alapértelmezéssé, ha léteznek kisebb, rugalmasabb, környezetkímélőbb és magyar fejlesztésű alternatívák.

 

Az ISZOMM szerint a valódi zöld átállás nem abból áll, hogy a fosszilis függőséget lecseréljük technológiai és tőkefüggőségre. Nem az a haladás, ha az olaj, a gáz és az atom körüli gazdasági körök helyére újabb energetikai érdekcsoportok ülnek be. A valódi haladás az, ha az energiaellátás demokratikusabb, helyibb, átláthatóbb és társadalmilag igazságosabb lesz.

A Fidesz eddigi energiapolitikája nem a magyar emberek önrendelkezését szolgálta, hanem a politikailag szervezett tőke érdekeit. De ugyanilyen veszélyes lenne, ha egy következő kormány ugyanezt a modellt folytatná más szereplőkkel, európai zöld címkével, liberális piaci nyelvezettel és új kedvezményezettekkel.

Az ISZOMM ezért világosan fogalmaz: szélenergia igen, nagytőkés kisajátítás nem. Megújuló energia igen, tájromboló iparosítás nem. Innováció igen, technológiai gyarmatosítás nem. Magyar energiaszuverenitás igen, újabb függőségi rendszer nem.

Magyarország jövője nem lehet néhány energetikai óriásvállalat üzleti terve. A magyar energia a magyar emberek ügye.